Csatlakozasi problemak

Kicsit sztochasztikus a viszonyom jelenleg az internettel, de legkesobb penteken becsszo irok:)

Képes útibeszámoló

Sziasztok!

Nagyon nehéz rávennem magam arra, hogy leüljek a laptop elé, miközben annyi más mókás dolgot lehet tenni, nade most ittvagyok:)

A kaja továbbra is szuper, bár itt sokkal kevesebb (=0) csirkét és pulykát, helyette viszont sok marhát és disznóhúst is.

Sokféle munkát végeztünk, mióta utoljára írtam. Az istállóban egy hatalmas halom levágott füvet kupacoltunk át a rendes helyére, először elég bénán, de tegnap már villámgyorsan ment:)
Az istálló igaziból 30 tehén lakhelye, akik rengeteg tejet adnak. Naponta kétszer van fejés, reggel ötkor és délután ötkor, 6 fejőgéppel. Kb. 2,5 liter tejet fejnek le így percenként. :O Amúgy a tejet naponta eladják Genf környékén valahova.

 

Dimitrivel és egy barátjával voltam fenn 'a hegyen', egy másik farmon meglátogatni pár barátjukat. Ez a bizonyos hegy úgy néz ki, hogy hatalmas legelők és erdők tartoznak egy-egy farmhoz és csak ritkán találkozol össze egy házzal :) Este pedig a lehelők közti kapukat becsukják, úgyhogy hazafelé ki kell szállni kinyitogatni a kocsinak. Persze mindezt gyönyörű környezetben kell elképzelni... Amúgy a másik farmon csak állatokkal foglalkoznak, leginkább a sajtkészítésre igazítva. Ők nem bio-k, de a sajtjaik elég jól néznek ki..

 

Ezután elérkezett a vasárnap, amikor Lausanne-ban végre találkoztunk Ndrew-val. Nagyon érdekes város: az állomáson a legmagasabb vágányszám a 70 (!), kilépve az állomásról egy hihetetlenül meredek utca következik, persze vasárnap minden zárva. Lesétáltunk a tópartra, egy padon megettük a szendvicseket, amiket a múltkori prémiumsonkából csináltam, aztán az olimpiai sétányon megnéztük a kiállított képeket. Szóval egy nagyon jó kis napot töltöttünk ott:)

Ezenkívül még gyönyörű, szépen gondozott és virágos parkokat láttunk, ami szinte mesebeli a pesti parkokhoz képest...

Másnap rendberaktuk az egyik ház mögötti kiskertet, aminek az egyik felét birtokba vettek a vadvirágok. 

Alice-éknál nyaralt két másik család kisgyerekekkel, úgyhogy este közösen hamburgereztünk (házizsömi, helyi marhahúspogácsa, helyi zöldségek....) és a gyerekek valahogy rájöttek, hogy szeretek velük játszani:) 

 

 

Amúgy közben folyamatosan tanítgatnak minket a francia nyelvre, jelenleg az a taktikájuk, hogy amikor csak lehet franciául szólnak hozzánk, és csak akkor jön az angol segítség, ha nem értettük. Ebben Francois és az apja ( a főfőfő Don) a legügyesebb és a leghatékonyabb is. Amúgy Dimitri is beszélgetett velem egy jó kis katyvasz-nyelven, amit kitaláltunk, de mióta itt a barátnője, nem nagyon barátkozik/barátkozhat...... 

A kicsik is hamar ráálltak arra, hogy szép lassan, jó sokat mutogatva magyaráznak nekünk, például mikor lementünk velük az állatokhoz, ők mutatták meg nekünk, hogy mi micsoda:)

Egyik nap a munka (a nagy kertben ültetés egész nap, kicsit napon megégés és traktorral hazautazás) után elmentünk a vendégcsaládokkal és Alice-ékkal  egy tóhoz fürdeni, bár mire minden gyereket és táskát sikerült a megfelelő autókba bepakolni, és elindulni, kissé beborult az idő.. Ettől függetlenül jót játszottunk a vízparton, majd felmentünk 'a hegyre' egy szuper étterembe.

 

 

Az étteremben csatlakozott hozzánk egy csomó ember, barátok, ismerősök.. Négyen wwooferek fondue-t ettünk, ami igaziból elég másmilyen, mint amit elképzeltünk, de nagyon finom volt. Egy ököruszályleves-szerű lében fődögélnek a marhahúskockák szezonális zöldekkel, ehhez pirított tésztát, salátát és többféle szószt kaptunk.

 

 

 

Persze mi nem készültünk plusz ruhával az estére, úgyhogy amíg meg nem érkezett a felmentősereg, addig osztozkodtunk a melegen Fionnal.

Végül másnap, azaz ma, csak délelőtt kellett dolgoznunk, délután pedig biciklivel felfedeztük a szomszéd kisváros/nagyfalut, és itt tartózkodásom alatt először vettem ennivalót. A bolt sajátmárkás édességeit vettük meg, amik magyar viszonylatban közepes árkategóriának mondhatók, és sokkal jobb minőségűek, mint az otthoni sajátmárkások.

 

 

Végül még sétáltunk egyet a városban és kituristáskodtuk magunkat:)

 

 Ma este pedig ha minden igaz, grillezés lesz a kertben, bár elég lazán veszik itt a készülődést, mert még tűz sincs:)

Összegezve: továbbra is minden szuper:)
Pá

CERN and/or WWOOF

Sziasztok! Erre a nyárra is jut egy nagy utazás, most Svájc az úticél, Genf környéke. Ndrew a CERN-ben titokzatoskodik, és semmit nem mesélhet, én viszont woofer lettem és akármennyit írhatok:)

Mi is az a wwoofing... Mindenféle farmokon lehet dolgozni ingyen kajáért és szállásért, akárhol a világban. Az egész úgy jött, hogy kitaláltam, hogy ha majd igazán nagy leszek, szeretnék egy kisebb farmot, úgyhogy most kipróbálom. Eddig tetszik:) Jelenleg Dizy-ben vagy, a genfi tótól kb 20 percre vonattal, egy olyan farmon, amit egy család, és pár hozzájuk tartozó figura vezet. Van egy csomóféle növény, meg állatok: bocik, kecskék, disznók és csirkék is. (és az elképzeléseimmel ellentétben nem is büdik, mert szép nagy helyük van és a szél elfúj mindent)

4 ház tartozik a családhoz, az egyikben lakik a főfő főnök lánya, Alice a férjével és a gyerekeivel, a másikban a tesója, Francois és még páran, a harmadikban Dimitrij, a negyedik pedig panzióként működik és mi is ott szoktunk enni. Én először Francios házában kaptam szobát de átköltöztem Dimitrij-hez. Régi fapadlós szobám van, sötétzöld spalettás ablakkal:)

Az elmúlt pár napban szedtünk zöldségeket, mert a farm zöldséget-gyümölcsöt szállít megrendelésre más családoknak, és ehhez kellett összeszedni mindent, etettünk állatokat és voltunk a genfi tónál is, a tóparti hétvégi ház kertjét rendberakni egy nagy kerti grillezés közben.
Ma esett az eső, úgyhogy bent voltunk, például nagyon menő sonkákat szeleteltünk és csomagoltunk eladásra.
Egy lány és egy srác van még itt, szintén wwooferek, Hongkongból. Velem egyidősek, és nagyon jó fejek:)

A kaja szuper, mindig van sali, valami párolt zöldség, köret meg husi. Meg desszert:) Például egyik nap olyan jégkrémet ettünk, aminek a közepében volt egy nagy csoki!
Amúgy ez egy biofarm, nem használnak vegyszereket és semmi más gonoszságot. És mégis minden szépen megnő, plusz még finom is:)

Mára ennyi, pá

A történetünk hiányzó fele 1.

Brüsszelben elég kalandos volt a látogatásunk.
A csomagmegőrző előtti pakolós résznél egy gonosz zsebtolvaj kinézte magának az övtáskámat. Ha világgámész, akkor oké, hogy a fontos dolgokat, mint pénztárca, iratok, nem a nagy táskában tartod, hanem egy kicsiben, hogy könnyen el lehessen érni, de a kistáska túlzott őrizgetése feltűnő. bár hasznos... szóval vagy találj ki valami tökéletes megoldást, vagy SOHA NE RAKD LE a kistáskát úgy hogy közben akár egy pillanatra is félrenézel. Legalább 10 lépés távolságba elvitte a zsebtolvaj a cuccot, de szerencsére észrevettük a hiányt és az ember kaján vigyorgását, utánamentünk, és bekerítettük. Magyarul rákiabáltam, hogy "Add vissza a táskámat!!!", és lám, visszaadta. Lehet, hogy közrejátszott az is, hogy a csomagpakolónál nem, de ahol elkaptuk ott volt biztonsági kamera....





Ezután szétnéztünk a belvárosban, felelőtlen internetelőfizetők jelszóval nem védett hálózatáról loptuk a netet, söröztünk és meccset néztünk. Sajnos már nem emlékszem, hogy milyen meccs volt, talán spanyol-valami, asszem a spanyolok nyertek. A győzelemre megőrült az egész város, hasonlóan, mint Amszterdam a tandembiciklis délutánon.



Majd elkövettem életem 2. hatalmas térképészeti baklövését. A belvárostól gyalog vállalható távolságnak hittem az Atomiumot. Este 7kor:) Sebaj, kisétáltunk, ez az éjszaka alvás nélkül telt. Érdekes volt látni, ahogy a történelmi belvárost felváltja modern városrész, majd lepukkant bérházas övezet, utána parkos, szellősebb de még mindig eléggé lepukkant és végül nagy park és Atomium. Útközben egy éjjelnappali boltban vettünk Heinz kechup-os chipset egy óriási king size zacskóval. Finom:)
Ami még megdöbbentő, hogy kb. minden két keresztutca között volt egy amerikaifilmes mosoda, csak nem olyan luxuskivitelben.
Atomium után vissza a belvárosba, ahogy még mindig ott ünnepelték a meccs eredményét, már világosodott, de velünk együtt még jópáran reggelig vagy még tovább kinnmaradtak a főtéren.
Később vettünk egy vuvuzelát is, mert megláttuk valakiknél(és meghallottuk) ráadásul mintha magyarul beszéltek volna, és tényleg! Elmondták merre van az arra, így lett egy vuvuzelánk.
Még délelőtt továbbvonatoztunk Gentbe, ahol van kemping és csak fél óra onnan Brugge, az igazi cél!
Folytatás később...

jótanács a Louvre-ból

Don´t be Jesus!

helyzetjelentes

sziasztok!
Lassan megyunk haza konkretan hnaputan este erkezunk pestre.
Ma parizs, hnap munchen. Képekett pestrol toltunk fel, tegnap voltunk
bruggeben, pá

Dear passengers, next stop: Brussels

(most vettem észre hogy ez a fotó kétszer szerepel. sebaj:)

Megérkeztünk Brüsszelbe. Kicsit Sopron beütésű a belváros, csak
nagyobb. Zajlik az élet, épp spanyol gól született, mellettünk egy
drukkerpapi rikoltozva futkosott ki az utcára, hogy olléolléollé...:)
csokiboltokkal van tele minden és a sör is finom. Holnap Brügge,
jóéjt:)